Mintha kőolajat reggeliznénk - Vadalarm blog
Vadriasztás
Madárriasztás
Rágcsálóriasztás
Vakondriasztás
Villanypásztor
Napelem
GPS nyomkövetés
Kiegészítők
Garanciáink
Szakértői blog
Légy viszonteladó!
Rólunk
Szállítás, szerviz
Visszaküldési politika
Fiókod
Kilépés HU SK Ro PL AT DE EN FR

Ingyenes szállítás ma éjfélig! Ne hagyd ki, mert idén tavasszal nem lesz több ilyen!

Mintha kőolajat reggeliznénk

Tóth Miklós A Vadalarm Blog szerzője 2016 óta

A szalagcímek manapság a mesterséges intelligenciás adatközpontokról, elektromos autókról, rikaföldfémekről, nyersanyagokról, kőolajról, és energiabiztonságról szólnak. Persze a sajtónak nem lehet felróni, hogy nem a szójabab leveleinek formájával próbálják meg izgalomba hozni a világot. Ám ettől függetlenül a bolygó szerencsésebbik felén élők túlnyomó része minden egyes nap eszik valamit. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy energiával látja el magát. 

Evidensnek vesszük, hogy ami az autónkat mozgatja, az energia, de ami minket, az táplálék. Pedig ha mélyebben belegondolunk - és ebben az írásban igyekszünk ezt tenni - igazából mi is energiát eszünk. És itt most nem a kalóriák számolgatására kell gondolni. Inkább arra, hogy minden egyes növényi sejt a Nap fényének köszönhetően fejlődik. Aztán hogy azt mi közvetlenül megesszük, vagy előtte még mondjuk egy marhán áttranszformálva pörköltté varázsoljuk, igazából már mindegy is. Maximum a folyamat hatásfokát befolyásolja. A modern élelmiszer mögött nemcsak biológiai, hanem jelentős ipari energia is áll.

Persze abból, hogy a természetben egy növény magától kinő, még nem lesz a diszkontáruház polcán becsomagolt zöldség belőle. Ehhez bizony emberi munkát kell belefektetni. Néha hűteni, máskor megsütni vagy épp kiszárítani. Aztán az elkészült terméket becsomagolni egy nagy valószínűséggel kőolajszármazékból készült csomagolóanyagba, végül pedig odaszállítani a boltba. Ez mind-mind energia. Helyesebben kőolaj. Persze a folyamat összetevőinek listáján csomagolási költségként és szállítási költségként jelenik meg. 

De elindulhatunk a másik irányba is: a növények betakarítás előtt nagyon sok munkát igényelnek. Már a talaj előkészítésénél is üzemanyagra éhes több száz lóerős traktorokkal kezdődik a folyamat. Majd a műtrágyázáskor nem csak hogy megismétlődik az üzemanyagfelhasználás, de még ráteszünk egy lapáttal: a felhasznált műtrágya ugyanis szintén fosszilis tüzelőanyagból - a változatosság kedvéért most földgázból - származik. Az üzemagyagfelhasználást aztán megismételjük minden egyes növényvédelmi körnél és végül a betakarításnál is.

Mintha kőolajat reggeliznénk

Láthatjuk tehát, hogy egy élelmiszeripari termék ára általában csak néhány "őskomponensre" vezethető vissza (persze a tőkeköltségeken, adókon és a profiton túl). Sok modern agrár-élelmiszeripari rendszerben a munkaerő és az energia- illetve inputköltségek a legfontosabb költségtételek közé tartoznak. A földgázra és a kőolajra pedig tekinthetünk akár évmilliók alatt felhalmozódott napenergiáként is, amihez a végső energiamérleget tekintve valószínűleg elhanyagolható módon hozzácsapjuk az adott évben az élelmiszerré váló növény által begyűjtött napfény mennyiségét is. Noha a pontos számítások elvégzése nagyjából egy doktori munkának felelne meg, a végeredményt így is látjuk. Lényegében kőolajat eszünk reggelire, csak nagyon-nagyon sok folyamaton keresztül odáig alakítjuk, hogy már észre sem vesszük a végén. 

Na de mielőtt lezárnánk cikkünket egy szomorú végkifejlettel, miszerint egyszer elfogy minden, így a reggelinknek is annyi, azért nézzünk meg egy már-már utópisztikus világot is. Az előző gondolatmenetben a szállításhoz és a munkavégzéshez felhasznált energia akár származhatna az ezévi napfényből is (ha elég sok napelemünk és elektromos járművűnk van). A műtrágyafelhasználás örökös növelése helyett pedig még jobban elfordulhatnánk a regeneratív gazdálkodás és a biotechnológia legújabb vívmányai felé, de akár a műtrágyát elektromos energiával a levegőből és a vízből is elő tudnánk állítani. 

És igazából ez annyira nem is utópia. A John Deere már tavaly bemutatta  elektromos traktorját, Norvégiában pedig (nem kis részben a helyi olcsó és tiszta villamos energiának köszönhetően) már állítanak elő műtrágyát elektromos árammal metán helyett. Ha ebbe az irányba haladunk tovább, akkor annak egy érdekes következménye is lehet. A világtörténelem során akkor következtek be nagy technológiai ugrások, amikor egy-egy új energiaforrást sikerült megzaboláznunk. Gondoljunk csak a tűzre, a vízre, aztán a szénre, gőzre, a kőolajra, vagy épp az elektromosságra és az atomenergiára. Ezek mind azt hozták magukkal, hogy az egy egységnyi energia olcsóbb lett. És ezt várjuk a megújulóktól is.

Ha tehát az energia olcsóbb lesz, mi pedig lényegében energiát eszünk, akkor ennek egyenes következménye lesz, hogy az élelmiszerek előállítása is olcsóbb lesz. Ne felejtsük el ugyanakkor, hogy ez egy hosszútávú technológiai trend, és semmi köze az aktuális vámpolitikák miatti tej-, vagy épp nyershúsfelvásárlási árakhoz. Emellett a hosszútávú trend mellett szól az is, hogy a korábbi bekezdésekben taglalt másik fontos költség, a munkaerő szintén kiszorulóban van az élelmiszer előállításából. Ismeretes, hogy az elmúlt 100 évben 70%-ról 5%-ra csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya. Ez a trend pedig szintén tovább fog folytatódni, így ha elég gyorsan tudunk automatizálni, akkor még gyorsabban csökkenhetnek az élelmiszerárak. 

Mi a tanulság?

Gyakran a hétköznapok rohanásában már ott elvesztjük érdeklődésünket a mezőgazdaság és az élelmiszeripar iránt, amikor kiválasztjuk a számunkra ideális sajtott vagy sonkát a boltban, mert már rohanunk is tovább. Érdemes a nagy egészet nézni, és rövidtávú trendeken túlmutatóan gondolkodni. Fontos kihangsúlyoznunk azonban, hogy a mezőgazdaság nem önmagában létezik a gazdaságban: ezernyi egyéb tényező hat rá. Az autóipartól kezdve a globális felmelegedésen át a népességmozgásokig mindennek kimutatható a hatása az élelmiszerárakban. A jövő pedig egyáltalán nincs kőbe vésve, és sok dolgunk van még vele, hogy a jó irányba fordítsuk azt. Mi a Vadalarmnál, a gazdákat támogató technológiák fejlesztőiként biztosan mindent meg fogunk tenni érte.

Vadalarm Villanypásztor Csoport
Iratkozz fel hírlevelünkre, és értékes tartalmakkal ajándékozunk meg!

Vadalarm map

Ahol már Vadalarm termékeket használnak

Nézd meg a térképen, hogy ki használ Vadalarm terméket vagy termékeket. Európa szerte népszerűek a termékeink. Nálunk a minőségre épül a közösség! Tartozz te is a minőséget kedvelő felhasználók körébe, válaszd a Vadalarm márkát!

Akik már minket választottak

Hirdetéseink személyreszabásához és a legjobb szolgáltatás érdekében weboldalunk sütiket használ. Tájékoztatónkat itt éred el.